Metta blogja

Egyéb
Metta•  2018. július 25. 14:01

Szerelmes Vers

Szerelmes vers

Evokáció

 

Erőből csókolj,- mard az ajkam,

szoríts,és ölelj fájdalmasan,

kínozz csak tovább,- én, akarlak,

vágy gyönyörével betakarlak.

 

Gyötörj!- Engedd,hogy érezzelek,

sóvárgó álmok lélegzenek,

szemeid fényében elveszek,

így jó!- mert nagyon szeretlek.

 

Zokognék,de lüktet a vérem,

eltűnik lassan minden félszem,

hozzád bújok,karomba kaplak,

,,Harapj,harapj,vagy én, haraplak!"

 

 

Az idézett rész József Attila   :Szerelmes vers című verséből való

 

 

Metta•  2018. július 3. 21:53

Pillanatok

Gyöngyhálót sző az indigó éj,
sötétbe borul a földkaréj,
álmosan pislog egy-egy csillag,
Hold fénye ég bársonyán villan.


Szitáló köd küld nedves csókot,
csipke ruhát ölt a  bozótos,
hajnal jő,- palástja tündököl,
vállán az éjszaka ücsörög.


Napsugár nyomán vízgömb ragyog,
álmot zárnak nappali zajok,
harmatcsepp pityereg fák lombján,
szellő hallgat patakcsobogást.


Lágy dallamot komponál a lég,
felhőpihéken kék a festék,
a természet ragad ecsetet,
virágot fest fűköpönyegen.

Metta•  2018. június 29. 10:35

Magányosan...

Csodás festmény vagyok egy hatalmas vásznon,

a festő adta rám végtelen magányom,

magasan a tenger hullámai felett,

elszigetelten én uralom a teret.

 

Narancsszínű felhőkben pompázik az ég,

hol kék, és zöld látóhatár a messzeség,

míg lombkoronám az ég felé szétterül,

gyökerek sem maradnak észrevétlenül.

 

Száraz ágam, lehet kardot markoló kéz,

vagy sas madár ki szélvésszel is szembenéz,

múlnak ezredévek, dúlhatnak viharok,

az örökkévalóság engem igazol.

 

A mestermű elkészült, benne egy álom,

a meg nem értettség mementóként álljon,

reccsenő gallyakkal a remények törnek,

de kihajtó ágak életért küzdenek.

 

 

Képes játékra írt vers Csontváry Kosztka Tivadar ’ Magányos cédrus” festmény alapján.

Metta•  2018. június 18. 13:27

Együtt az úton...

Arcodon szelíden mosoly dereng,
csillogó szemed a múlton mereng,
mennyi bánat,és örök küzdelem,
mi a lelkedet érte szüntelen.
Elmúlt idők emléke fellobog,
a szív most az örömtől felzokog,
két ember, ki együtt volt a bajban,
hosszú utat tett meg a viharban.
Ma újra megtörténik a csoda,
ígéreted  jövőtök záloga,
a hit,és remény él szívetekben,
szeretet sugara szemetekben.
Ezentúl is dúlnak majd a viták,
nem mindig lesz színes ez a világ,
és,ha néha megsebzed párodat,
csitítsd el bizonytalanságodat.
Elmúlik a nyár,őszt követ a tél,
hajad is fehérebb az ezüstnél,
az igaz társ,így is szeretni fog,
megbecsül,pillantása mosolyog.
A házasság dal,-mit együtt írtok,
kacagtok vidáman,néha sírtok,
mégis amíg lehet,fogd a kezet,
mesélő csend így lesz teljes,-Vele.



Egy kolléganő esküvőjére akik 13 év együttélés után döntöttek úgy,hogy kimondják az "igen"-t.






Metta•  2018. május 23. 17:27

Szeressétek a gyermeket

Kérlek szeressétek a gyermeket,
ha könnytől maszatos arcát látod,
mosolyogj rá, ne menj el mellette,
csitítsd,űzd el a szomorúságot.
Mikor bánattól felhős az arca,
simítsd meg bőrét lágyan,kedvesen,
a szorongását csak ez oldhatja,
és a barátod lesz ő lelkesen.
Törékeny virág parányi lelke,
neveld őt türelemmel, szelíden,
a szeretet virágozzon benne,
ne rettegés üljön szemeibe.
Boldogság látni kipirult arcát,
és tekintetében öröm ragyog,
köréd fonja a két kicsi karját,
majd, jókedvűen füledbe csacsog.
Szívében szivárványszínek gyúlnak,
a sötétséget űzd el mellőle,
olyan hófehér, tiszta,gyanútlan,
óvd,vigyázz rá,legyél a testőre.
Legyen időd mindig a számára,
tiétek a perc,figyelj rá jobban,
drága minden pillanat,az óra,
míg a két szív egy ütemre dobban.




A vers elutasításra került,mert nem felel meg a sosronkívüli kategóriágnak.
Nem  értem,mivel gyerekről szól,de biztosan velem van baj.