Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Anyukámhoz
dreaming58• 2009. május 2. 13:44
Gondok redői barázdálják arcod,
Majdnem hetven éve vívod ezt a harcot.
Korai elmúlás: ez volt apám sorsa,
sírás és bánkódás - ez maradt utána...
Egyedül maradtál ifjan és remegve,
kapaszkodtál félve két kis gyermekedbe.
Erődet, hitedet mind elosztogattad,
s cserébe betegség bilincseit kaptad...
Most elnézlek téged anyukám te drága,
Hidd el, a sok munkád nem volt hiába
Te vagy minden szépség és jó életembe'
Vigyázz magadra, ne légy beteg, s gyenge
Hidd el én örökké és nagyon szeretlek,
Kérlek édesanyám, hadd maradjak gyermek...
********************************************
...holnap Anyák napja lesz - ezt ugyan nem anyák napjára, hanem a 69-ik születésnapjára írtam, de szerintem így is "megáll"...
Tudni kell még hozzá, hogy nagyon korán, 30 évesen özvegyült meg...
Sajnos nálunk a családban a férfiak korán halnak...Apukám 32 évesen, de férjem is csak 44 volt... :(
dreaming582009. május 2. 14:36
Köszönöm szépen!
Sírva is fakadt tőle a drágám :)
def.67-892009. május 2. 14:25
Jaj Istenem! Csodálatos vers!
dreaming582009. május 2. 14:09
Szia Szuzuskám!
Köszönöm - Anyukám (fizikailag) most a lehetőségekhez képest jól van...sajnos lelkileg kevésbé: a párja tüdődaganattal küszködik :(
Az pedig tudjuk, mivel jár...kemó, sugár - és ki tudja meddig, és mi módon...
Puszi
szuzus2009. május 2. 13:57
Dreaming! Nem csak Anyák napján és születés napján állja meg helyét versed, hanem az év minden napján, minden pillanatában.
Emlékszem, hogy izgultatok érte, most jól van Édesanyád?
Puszi:szuzus