A pillanat

A nagy ember

Mindenki ismerőse,
mosolya korlátlanul naprakész.
Tudja, szükség van rá:
ruhájára jelvényt szegez,
arcára közönyt.
Zászlók alá sorakozik
öltönyösen elegáns,
a sofőrje egyenruhás.
A jelszavai követendőek,
kötelező példabeszédek:
bemagolt rutinos imák.
Szolgasereg lesi minden 
hangos parancsát,
divatos pártházakban
ideológiákat majszol
elvakult síklátó-feltéttel.
Ha kell nevet dühödten,
máskor sírva vigad:
éppen csak annyira, 
amennyit elhisznek.
Az istenadta nép, mint
marokba szorított madár
igézve hiszi minden szavát.
Egyszer majd utcák-terek
szobrok, hidak viselik
tiszteletteljes nevét.