A pillanat

Vélemény
designo•  2020. június 7. 19:59

Vakság

A falakra karmolt

obszcén hieroglifák

kiszáradt terekre mutatnak. 

Az arcpirító aforizmák mellett

-putrisor bűzben és bűnben-

maszatos gyerekek ténferegnek. 


Ide a térítők is kettesével járnak 

és nagyon hamar tovább osonnak. 

Az istenek sem járnak erre... 


Senki nem látott semmit. 

Nem tudnak semmit, minden csak 

szóbeszéd, hallgatás, vakság. 

Csak a kutyák, csak ők néznek

mindent értő nedves szemeikkel. 



designo•  2012. augusztus 29. 14:28

A nagy ember

A nagy ember

Mindenki ismerőse,
mosolya korlátlanul naprakész.
Tudja, szükség van rá:
ruhájára jelvényt szegez,
arcára közönyt.
Zászlók alá sorakozik
öltönyösen elegáns,
a sofőrje egyenruhás.
A jelszavai követendőek,
kötelező példabeszédek:
bemagolt rutinos imák.
Szolgasereg lesi minden 
hangos parancsát,
divatos pártházakban
ideológiákat majszol
elvakult síklátó-feltéttel.
Ha kell nevet dühödten,
máskor sírva vigad:
éppen csak annyira, 
amennyit elhisznek.
Az istenadta nép, mint
marokba szorított madár
igézve hiszi minden szavát.
Egyszer majd utcák-terek
szobrok, hidak viselik
tiszteletteljes nevét.