Változás

Itt álok a változás aranykapujában,
előttem fényár úszik, míg mögöttem homály honol.
Nem tudom mit csinálhatné, hisz egy embernek
így vagyok jól ahogy vagyok,
de szükségét érzem a változásnak
mellyel talán nem lennék boldogtalan.

Hallok hgalk muzsikát sállatbőgést egyszerre,
hogy e két világ mennyire összezavar engem.
Nem tudom mit csinálhatnék, belépjek vagy
hátranézzek? Mind a kettő ijesztő
mégis biztonságotkeltő.

Ha belépek a fénybe a változás vihara
végigmegy testemen, elfújja a homokot, s csak
azt hagyja meg, mi igaz s tiszta.
Nézem e megfoghatatlan anyagot,
kezem eljátszik vele. Ízlelgetem, kóstolgatom,
és rájövök hogy nekem nem az az életem.

Az én világom homályos, mégis világos.
Világos annak ki megért egem, sötét annak
aki meg csak ismer engem.
Nem változok, tudom, "te makacs öszvér".
De így van szüksége rám a világnak,
hogy így segítsek másoknak.

Szeged,2009.04.28. 7:40