Tűz és víz

chillly24•  2020. november 14. 09:41  •  olvasva: 195

Te tűz, én víz, 

Külön utakon járva, 

Látván hatalmas óceánom, 

Kitört lángoló vulkánod.


Pedig én csak hallgatok, 

Apály van éppen, 

Kedves csendes csillagos éjen. 


Arcom csillog,

Vezeti a hajóst, 

De mit tehetnék, 

Ha tüzed a vizembe lóg? 


Csillapítalak ezer kézzel, 

S te csak megrészegülsz 

Lelkem selymes érintésével. 


Óceánom vad zuhatag, 

Vad kék, vagy épp szürke lomhatag, 

Változékony s egyszerű, 

Miben sok jó és rossz is elterül. 


Félek a tűztől,

Nem szeretek játszani, 

A tűz csak éget, 

S felperzseli életemet. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

chillly242020. november 19. 01:50

@skary: ilyenek, égőek.. :)
@legland: igen, te szereted a tüzet. :)
@Törölt tag: örülök hogy tetszett! :)
@negyvenkilenc: ha így nézzük, ez egy szép körforgás, és egy plusz látásmód, köszönöm az ötletet! :)

negyvenkilenc2020. november 14. 14:30

Vizből a tűzben könnyű pára lesz, szabadon szállhat az égbe fel, s ha magát elunta, visszatér hűs cseppjeivel. :)
Nagyon szép vers, gratulálok!

Törölt tag2020. november 14. 10:29

Törölt hozzászólás.

legland2020. november 14. 09:50

A tűz nem csak éget, a tűz maga az élet...:) A létezés két alkotó eleme: a tűz és a víz ! Remek vers, mindenképpen egy gratula!

skary2020. november 14. 09:44

látod ilyenök a zelemök :)