Templom

chillly24•  2021. május 3. 11:21  •  olvasva: 52

Rátok csukom ajtóm, 

Jő a kedves bezárkózás, 

Üdvözült mosollyal arcomon,

Kaparom bánatom szürke falát.


Hogy is lehetne boldog a május?

Ha ígéretek sora hazudik?

Majd én, majd én leszek az, 

Ki a körmöst kezedre ráméri!


Mondtam én, nem is egyszer,

Hogy ez a test nem egy játékszer, 

Egy templom hová a szerzetes is,

Csak engedéllyel léphet be.


Átestél, átestél a palánkon,

Oda direkt ültettem csalánost,

Vakard csak magad, megérdemled, 

Az én kertembe csavargók sem jöhetnek be.


Mit keresel herceg? 

Miért nem jössz be?

Tudom, azért mert te sem bízol benne, 

Saját szertelen lelkedben.


Ódon falaim oly puhák,

Szeretem simogatni a falát, 

Nekidőlök s átadom magam a csendnek,

Kint a fákon madarak csicseregnek. 


Herceg tétován támolyog,

Ki tudja hová viszi a fájdalom? 

Vajon erőt tud venni magán, 

S áthatol templomom ölelő falán? 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

liketorn2021. május 5. 04:51

@chillly24: Lehet a vers is regényes!

chillly242021. május 5. 04:42

@liketorn: annyit nem tudok írni :D

liketorn2021. május 4. 19:14

@chillly24: De jó, regénybe illek :)

chillly242021. május 4. 18:36

@Gaffer: rendben, viszem a szondát! :)
@liketorn: kicsit te ihletted! :)

liketorn2021. május 4. 10:16

Nagyon jó, ez tetszik eddig a legjobban.

Gaffer2021. május 3. 17:56

Ha nem józan, be ne engedd... :-)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom