Olvasom szavaid..

chillly24•  2021. március 11. 22:47  •  olvasva: 178

Olvasom szavaid,

Meghűl tőle a vér, 

Vajon kihez szól 

Az érzelmekbe írt segítség? 


Kinek állítasz oltárt magadban? 

Akié a szíved, csendben halkan, 

Ily érzéki csodától eláll a szavam,

Kezem nyújtanám, de túl erős a visszhang. 


Csak figyellek a túlpartról, 

A víz tükre csalóka, 

Nem tudni a morajról, 

S csak a kéken át vezet az út. 


Társ vagy nékem, egy jó barát, 

Kinek lelke tüzében nyílik

A gyönyörű szerelemvirág.


Nézlek még kicsit, 

Szemem már fárad, 

Kezemet is elfújta 

A szerelmi bánat. 


Nincs hitem már, 

Kutya vagyok, 

Ki örül, ha kap néha 

Egy megrágott csontot.. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

chillly242021. március 12. 18:49

@skary: jaa, jó. :D
@Mikijozsa: hiszem 😊
@pepo: az is lehet..! :)

pepo2021. március 12. 18:27

A víz tükre, csalóka.....

Mikijozsa2021. március 12. 16:16

@chillly24: kiszem ha te is hiszed :) köszi

skary2021. március 12. 13:04

@chillly24: ejnyemáá...családtag :)

chillly242021. március 12. 12:02

@Mikijozsa: hit lehet az is, ha a másik személyben hiszünk, mert érezzük a másik lelkét, tudjuk hogy milyen. :)
@negyvenkilenc: a tűz maga az élet! :) köszönöm!
@skary: fene a lábát neki! :D
@Törölt tag: igen, vakon hisz a gazdájában! :)
@okeanus: igen, van különbség a kettő között, viszont elválaszthatatlanok is... :)

okeanus2021. március 12. 10:14

Habár a remény nem azonos a hittel, a kutya azért hiszi, hogy enni kap, azért reménykedik...
A hit; belső meggyőződés, a remény; a vágy teljesülése, érzelem

Törölt tag2021. március 12. 09:31

Törölt hozzászólás.

skary2021. március 12. 07:10

annyi csontot szedegetek a kertbe..me a kutyám elhagyja a lérágottakat .)

negyvenkilenc2021. március 12. 05:29

Ha leég a mező füve, nézni a fekete tarlót, végtelen szomorúság. A tavasz ebből mit sem ért, éltető esőt hoz s előhívja a fekete fű alól az új virágokat.. Gratulálok a versedhez!

Mikijozsa2021. március 12. 01:45

mint minden a hit is csalóka fűszál - melybe kapaszkodva sokan elestek már, mert a hit olyan, mintha ígérne valami elképzelhetetlent, pedig mennyire egyszerű - hogy itt kellene a földön megtanulni szeretni, nem odafent majd, valamikor - jutalomként olyan közösségbe jutni, ahol kényelmesen ellazulhat az ember, mert ott majd, olyan személy várja - nevezhetjük istennek is, perszem olyan személy aki végtelen szeretetével, mint anya gyermekét, öleli magához, stb...nos, emberek, ha itt nincs igazi szeretet, miből indulva ki gondoljátok, hogy ott majd lesz olyan...? nehéz a válasz és kevés