Más lett

Ma valami más lett,

Egyszer csak nem éreztem, 

Valami kattant, 

Átállt a lelkem. 

Nem várlak már, hogy írj, 

Egykedvűen dúdolok, 

Nem siratót, vagy vigadót, 

Üreset, emésztőt s oltalmazót. 

Jól telt a reggelem, 

Már nem remegett a kezem, 

Nem vártam 'jó reggelt'-ed hozzám simulni, 

Csupán ültem az én pillanatom.

Falaim ím újra állnak, 

Kegyetlen lettem, hiába 

Próbálok kedvesebb lenni, 

Nem akarok senkihez közel kerülni. 

Ha közelednél se hinnék neked, 

Hogy szeretem mikor rám emeled szemed, 

De nem fáj, könnyebb már a távolság,

Falam merev, s kipakoltalak lelkemből már. 

Nem várom hogy írj, 

Csak minden órában, 

Több ez mint eddig, 

Ahol a percek türelmetlenkedtek.. 

Hiányzol, persze hogy hiányzol, 

De kitessékeltelek, vissza a tornácra. 

Majd ha eszedbe jut miért csöngettél be hozzám, 

Ajtót nyitok remegő szemekkel talán..