Májusi est

Az éj neszez,

Hallom békáit, 

Nádirigó válaszol,

Figyelem órákig. 

Emberi zaj nem hallatszik,

Csak az ebek őrködnek, 

Ugatásukat a szél viszi,

Ki tudja hol vannak..?

Ciripel már az est,

A fák is zizegnek, 

Cserebogár koppan,

Majd felzúg újra.

Szél viszi tovább

A szúnyog szárnyát, 

Nem kell nékem már 

E vérszívó barát! 

Denevér cirreg,

Hallom csapkodását, 

Felhőtlen ég alatt

Csapva nagy lakomát.

Éjem, te drága jó barát! 

Májusfival szíved ideadád,

Álmodom csillagaid alatt csendesen, 

Csodállak minden egyes harmatcseppeden!