Hullámok

kalandjaink tengerén a részegség hajnalán
félve hallgatom vágyad
s közben érzem érintő kezed, lágyan
issza puha bőröm oldalamon
karolva nevetsz mellettem a nyakamon
s közben érzel?
igen
s közben szenvedsz?
igen
s akarlak?
igen
de hagyom?
nem.
mert nem akarok felszínt
mert nem akarok újat
mert nem akarok izgalmat
mert nem akarok mást
mint amit elterveztem
csak húzom az agyad
mintha vitorlázom a tengeren
hol fent hol lent: a hullámos tengeren.