Hiányod

chillly24•  2017. december 22. 19:23

Hiányod néma csenddé halkul,csacsogásom elapad,
s karod melegségét is feledem,
csak a tudatom vágyakozása hangos:
tudom, hogy melletted jobb minden.


Gyengéd puszijaid lekoptak rólam,
szívem s szám érted epednek,
arcom pozsgása fakul nélküled,
de tudom, ez csak a távolság műve.


Hiányod csendes pajzsként omol rám,
védem magam az egyszerű emberek partján,
szeretek egyedül is lenni, de ez már más.
Szerelmes vagyok beléd, benned él a szívem,
veled s melletted vagyok igazán teljes.


Halk rózsaszálként lengedezek sóhajtva,
töviseim szúrják meg a gondatlanokat,
tekinteted sugarára kinyílok,
orrod szimatára igazán illatozok,
hiányod mégis szomorkássá tesz,
felhők szállnak fölém s komorrá válok,
én vagyok a rózsád, az egyetlen
ki hiányodban óvatosan ring a szélben.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Zsuzsa03022017. december 23. 08:24

Szeretettel gratulálok szomorú, megható, szép versedhez, és kívánok Békés boldog karácsonyt. Zsuzsa

Bugatti3502017. december 22. 19:29

Kedves Csilla !
Igazán elszomorítottál, de azért azt mondom, szép a versed ! Talán, feloldoz az én versem is, amit zenés címmel tettem ide a blogba !
Mindenesetre, kívánok Számotokra, meghitt és boldog Karácsonyt, nagy szeretettel és öleléssel ! :)
István

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom