Gyerekszív

hogy lehet, hogy egyszer érzem?
hogy lehet hogy aztán mégsem kérem:
kezed s szád lágy ölelését?
hullámokba tör fel a vágy s a kéj...

kérve kéred hogy legyek tiéd
s én félve pirultam húzok feléd
nem értelek én
hisz neked sem könnnyű e lét

küldenélek el, de nem engeded
hagynálak ott, de lábaim csak remegnek
indulni nem tudok, helyben állni nehéz
megmaradni veled s nélküled
kibírni nagyon kemény.

mért teszed ezt velem?
mért vagy ily merész?
miért olvasol a szememben 
és kéred szemem kérelmét?

a szavak fájóak, tudom
az érzelmek változnak, tudod?
nem minden olyan erős mint hinnéd,
de hiába magyarázom, ezt el nem hinném
én sem.

rossz a helyzet, én alakítottam:
hagytam hogy elhomályosítson a szívem
s a szemem csillaga téged fényezzen
s higgy abban hogy szerelem.

de miért én miért éppen most
miért nem tudom rendesen alakítani a sorsom?
mert gyerek vagyok
még
de ki tudja meddig?
meddig marad még a szívem gyerek...?