Gyengeség

Vágyom a társaságra,
a nagy asztal körüli beszélgetésekre,
a kedves szavakra,
éhezem a normálisságra.

Családom van is de nincs is,
barátaim szeretnek,
de a helyzetemen nem segíthetnek.

Kínoz az egyedüllét,
de a társaság is nehéz,
vágyódom egy személyhez,
aki szintén ragaszkodik mint én.

Le kell csillapítanom a gyenge lelkem,
nem szabad mutatnom sóvárgó szemem,
el kell takarnom antiszociális védelmem,
nyitnom kell türelmesen, 
s várva várnom.

Itt nincs miért ütni a vasat,
minden halad csak lassan,
rózsa lelkű emberek között,
nehéz pipacsnak lennem.

Gyenge vagyok, mert nem bírom,
gyenge vagyok, mert vágyódom,
gyenge vagyok mert ezt eltitkolom,
és mert szívem szerint nem tartanám magam.

A sérült lélekre nincs gyógyír,
belül a legnehezebb,
köss kompomisszumot az arany igazságért,
és ebből semmit nem látnak.

Gyenge vagyok, mert nem bírom.
Gyenge vagyok, magányomban nyomorgok,
család nélkül könnyű vágyódni,
család nélkül a legnehezebb élni.