Gyász

súlyos pallos némán omol,
a sötét puffan,
hangosan esik a lelkembe,
s elönt a gyász.

kezem mozog,
lábam virgonc,
agyam tesz - vesz,
de lelkem kikapcsolt
s nem lelem magam.

de, de itt vagyok!
Látod? Most is mosolygok,
most is vidáman lépkedek,
itt a boltban, hé itt vagyok!
-  mondja a szerepem -

lebegek,
karom emelem,
lábam ugrik,
s egyre csak lebegek...