Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Elmúlt
chillly24• 2021. november 11. 10:29 • olvasva: 128
November van,
A lelkem stagnál,
Csak virágim virítanak,
A köd leszáll.
Elszálltak színes tollasaink,
Csak a cinkék csipegetnek,
Édesek és gügyék,
Kedvem mégis csendes.
Tintámat befagyasztja a hideg,
Torkomra hűlt a szikrázó szó,
Magamba nem fordultam,
S rosszul sem vagyok,
Csupán a hideg csókja elkapott.
Szép az ősz, szeretem,
De oly nagy a csend,
Szinte, mint egy temetésen.
Elbúcsúzunk nyári melegektől,
Elfordulunk kellemes helyeinktől,
Hogy forró teába sírjuk lelkünk,
Eltűnt a zsizsgés, elmúlt a jó kedvünk.
chillly242021. november 20. 18:48
@Bugatti350: ó, értem! Köszönlek! Ölelésem! :)
Bugatti3502021. november 16. 15:14
@chillly24: :) nem más, mint az alvó társ, amit elalvás előtt, magadhoz veszel... :) (A főorvos-asszony mondta vala ,,, :)
chillly242021. november 11. 14:29
@legland: köszönöm, néha ilyen is van :)
legland2021. november 11. 13:56
Tetszik, ahogy a melankolikus húrjaidat pengeted :) Jó vers!
chillly242021. november 11. 11:03
@Bugatti350: kicsit tartok tőle, hogy mit is jelent a "nyunyóka"! De köszönöm, bármit is jelent! Ölelésem!
Bugatti3502021. november 11. 10:55
:) ! Ez az írásod, megérdemelne egy " nyunyókát" is ! :) Ölelésem ! :)