El akar bújni...

El akar bújni,

El akar bújni a Nap mára, 

De nem tud hová szökni

Nem tud hová szökni a Rónaságba. 

Nem takarja el,

Nem takarja el semmi sem, 

Sem a tanya teteje,

Vagy a nyárfák bogja sem. 

Vérzik már,

Vérzik szíve teljesen, 

Kisütötte szemét mára egészen.

Kell neki is,

Kell neki is a pihenés csendesen,

Soklábú emberek

Járnak alatta peckesen.

Ím végre talált hajlékot,

Fák takarják arcát, koronáját, 

Narancs fényében úsznak a szoknyák.

Szomorkásan ásít,

Majd oldalra fordul elégedetten, 

A Hold majd rendet tart míg ő pihen.