Cicával az élet

chillly24•  2020. november 29. 10:52  •  olvasva: 157

Csak nézzük egymást sután,

Mostantól én vagyok a gazdád? 

Félve fekszem melléd az ágyra, 

Nem hagyom magam elaludni mára. 


Arcod kíváncsi és szőrös, 

Félek nem leszek elég erős, 

Hogy jó támaszod legyek mától, 

Eltűnnék a világ napsugarától. 


De már itt fekszel nyakamban, 

Praclid az arcomban szeretetet ad,

S én habozás nélkül megfogtam. 


Bohókás lelked tiszta és játékos, 

Lesz ehhez türelmem most? 

Puha egyszerűséged kételyeket kelt, 

Vajon erre lehet szükségem? 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

chillly242020. november 29. 19:07

@skary: igen :D
@Rozella: jesszus :D

Rozella2020. november 29. 17:38

Képzeld el két kandúrral meg egy kuvasszal.., de egyébként igen, erre. :)

skary2020. november 29. 15:57

nem neköd van macskád..a macseknak van cselédje :)

chillly242020. november 29. 11:51

@Törölt tag: kaptam, de még szelídítjük egymást.. :)
@legland: igen az, egy tiszta egyszerű kötelék. :)

legland2020. november 29. 11:34

Szeresd ha szeret, hisz az állat is egy ember...az állatok élete is, az ember egyik szép felelőssége, kötelessége...:)

Törölt tag2020. november 29. 11:11

Törölt hozzászólás.