Ballagás...

Mindenki csak sürög forog
mindenki izgatott,
várja a nagy eseményt
sehol sem látni rossz kedvű egyént.

Miért vagyok hát boldogtalan?
Szeretem a magányt,de nem azt
amikor az ember haszontalannak
s feleslegesnek érzi magát.

Mindenki vidáman fecserész,
boldogan kiáltja: na, még egy kép?
Összeállnak mosolyognak, s kész a kép.
Megnézik nevetnek,
nahát itt nem is oda figyelek...
Nézelődnek jobbra balra,
mire egy hang szól: kész a vacsora!

Elindul a nép, én velük megyek.
De nem érzek velük egyet.
Nem vagyok a csorda tagja,
nem is leszek soha az.