Lehántott ingóságok

Lehántott ingóságok

(agyvelőm az ezüsttálcán szárad)

snitt.

hova jutottam? hova érek?
megrajzoltam sorsom zsákutcáját:
esőcsepp a forró furnérlemezen.
ennyi voltam.
tétova pont és fájó csont.

rátok testálom arcaim.
házalóként futok a szalagon,
furcsa alakon, sötét ablakon,
és beszippantanak a korcs mottók.
(nem volt enyém a lottó)

rezgő léc fölött remeg az eszme,
és borostás partizánként fekszem
a romok sajgó kacaja alatt,
miközben levizelik a hamvaimat.
húgyszagú az emlékezés mámora,

cenzúrázva ropogtatják a harcaimat,
és az "én"-ből sosem lett "mi".
befejezetlen torzó vagyok
elsittesedve a gettó flaszterén,
az Amorf Anziksz terén.

(testemet a semminek balzsamozzák)

lehántott akkordok évődnek
(a modern kori fáraó szürke erein)
ingóságaim megfeszült húrjain.

2014. augusztus 28.