I. triumvír - Elme

Zoltanus•  2014. május 13. 16:43

I. triumvír - Elme

tajtékzó idegek szimfóniája.

ködös holdudvarként
inhalálom a szelet
a rímtelen szerpentinek
vihogó kacaján,
és rétegződik a félelem.

hiábavalósági kérelem
feltört pecsétje villog
a szennyesbéli papírfecniken,
és hitvány halmok között
megcsap a "gondolkodom".

létező lételem lettem,
mégis, siratom a barlangot,
mélysötét bágyadtságát.
himnuszom basszusaként
üvöltenek a rozsdás harangok.

most minden olyan ésszerű.
az aszfalton koppan,
és nyikorog kalácsom büszkesége.
térden állva szétesek,
és zokogva manifesztálódok, mint

aládúcolt psziché diszharmóniája.

2014. május 13. 07:39

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!