Wolfsax blogja
BarátságBarátom
a hófehér vásznon is a foltot keresem
tán ezért vannak mellettem olyan kevesen
ítélkező, konok s néha érthetetlen vagyok
nem mindig szép az amit magam mögött hagyok
mégis fúj az élet szele körém olyat ami szép
igazán csak akkor érzed a nap hiányát ha beborul az ég
s most hogy ilyen hideg lett, hiányzik a kabátom
egy imám van s egy kívánság, gyógyulj meg barátom!
Lilladalmi emlékmű
Lázasan illanó pillangók köröttem,
Izzó napkorong meredten fölöttem,
Lenge kísértés, mélylila köntösben ,
Lappangó fájdalom e parányi örömben.
Avittas szavaim, nem festhetnek szépet,
Lobbanó lángok égetik a képet,
Olvad a jég, de csak hidegben élek,
Leplező mosoly s magányos lélek,
Igazat keresve, csak kérdések várnak,
Tétova pillanat, s vége a nyárnak,
Tétova pillanat s már nem is látlak,
Az érzések maradnak, s az emlékek szállnak.
Félédes - Feledés
Most tisztán kell látnom, én futnék utánad, de odébb kell állnom,Hiába üvölt a szív, ha az élet mindig máshová hív,Hiába szólít a száj, ha maradni nem tudsz, menni muszáj,Hiába teljes a kép, ha lobog a tűz, de nem olvad a jég.
Az a mosoly, ami ragyog, ha a mosolyod a nap én a víztükör vagyok,Az a szem ami megigéz, ha a szemed a hold én a farkas ki belenéz,Az a fürt ami játszik, ha a hajad az eső én aki alatta ázik,Az a lány akit látok, ha Te vagy az a lány én bármeddig várok.
A lehelleted ég az ajkamon,játszom a tűzzel, de érezni akarom,Józanító szavak, simogatnak majd zúznak de nincs benne harag,Ez a tiltott rengeteg, kérlek ne engedj be, ha a szíved ajtaján csengetek,Lökj el, hogy majd úgy jöjjek vissza, hogy a barátod vagyok és a szívem már tiszta.
Mint az égen a csillagok, egy terasz, egy pléd, én mindig itt vagyok,Ha valami fáj és nehéz a lelked, gyere át hozzám és beszéljünk egyet,Egy ölelés és elszállnak a gondok, egy szavadba kerül és érted falakat bontok,Mindig itt leszek neked, ha elakarsz érni csak nyújtsd ki a kezed.
Most tisztán kell látnom, én futnék utánad, de odébb kell állnom,Hiába üvölt a szív, ha az élet megint máshová hív,Hiába szólít a száj, ha maradni nem tudsz, menni muszáj,Hiába teljes a kép, ha lobog a tűz, de nem olvad a jég.
Veled még a csend is lüktet, az érintésed minden bajt megszüntet,A csókodtól megremeg a lelkem, lehet ezért kell távolabb mennem,Őrülten kíván minden sejtem, zárom a múltam, mind felejtem,Mindenem odaadnám neked, de a szívem vitorlát bont, Ég veled.