Napok könnyei (nem én írtam, nekem írta "valaki")

Percekig nézhető pergamenre vésett
titok alagutak kusza térképei
napjaid, mik lassan, ólomlábakon haladnak.
Tudnod kell, ki erre az útra lépett,
nehéz választása miatt szenvedi
azt, mi a Mindenható Nagy Akaratnak
az útját keresztezi.
Mi meg van írva, átírható, újra még.
Semmi nem az, minek látszik...
Láttasd hát mindenkivel, ki nem lát!
Hallasd meg velük mindazt a szép
Lélek hangokat, amivel játszik
Szíved, és mit a Kezed versre vált át,
s kőbe vésetté válik.
Ordítsd ha kell, füleikbe mindazokat,
amiért, érdemes megélni a napok súlyos perceit,
hisz nem tudják még, de Általad megtudhatják,
hogy éljük meg a hálátlan - hálás napokat
anélkül, hogy lapoznánk a Bölcsek könyveit.
Mert én már tudom: Lelked darabjai felszárítják,
a márványarcú világ arcán legördülő,
fájdalmas napok könnyeit...
 
(...és az én lelkem könnyeit ki/mi szárítja fel????)