:)

T.Zia•  2017. május 3. 19:51


Ázott kis verébként hallgatok,

miközben hiszem, hogy sas vagyok.

A dörgés, s a villám nekem nem árthat,

lelkem úgy nyitja az égi csatornákat,

mint ahogy más tár ki egy ablakot.

Jól tudom, magányomban nem egyedül vagyok, hisz ki megbékél, örök társra lel.

Én magam vagyok ugyan, de minden égi jel

ajándék, mit szívből köszönve fogadok.

Bennem van erő, s ha végül majd meghalok,

akkor sem sírva búcsúzom el, 

mert hiszem, az a lét is érték, és célja van, porból leszünk porrá, s a hamuhoz tűz kell.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

T.Zia2017. május 4. 13:22

@skary: a gébicsek vezére... értem :)

T.Zia2017. május 4. 13:19

@Rozella: Köszönöm kedves Rozella, de ez igazából csak egy gondolathalmaz :) a vers számomra nem itt kezdődik, túl kötetlen ez a forma :)

T.Zia2017. május 4. 13:16

@merleg66: Köszönöm szépen :)

skary2017. május 4. 04:17

én nem sas hanem vezérgébics :)

Rozella2017. május 3. 22:20

"A dörgés, s a villám nekem nem árthat,
lelkem úgy nyitja az égi csatornákat,
mint ahogy más tár ki egy ablakot."

pazar! nagyon jó vers!

merleg662017. május 3. 21:24

Bennem van erő, s ha végül majd meghalok,
akkor sem sírva búcsúzom el,
mert hiszem, az a lét is érték, és célja van, porból leszünk porrá, s a hamuhoz tűz kell.

Nagyon igaz szavak. Szeretettel gratulálok versedhez.

T.Zia2017. május 3. 21:00

@sapa78: Köszi :)

T.Zia2017. május 3. 20:58

@Eleonora: Igazán meghatottál szavaiddal, kedves Nóra :) Köszönöm :)

Törölt tag2017. május 3. 20:49

Törölt hozzászólás.

Eleonora2017. május 3. 20:41

Gyönyörűnek olvastam a versed, Kedves T.Zia !