T.Zia blogja

Fáj a fejem,

szemem csipás.

Zúg a fülem…

mindenki más

kerüljön el

jobban teszi.

Csak te maradj

velem. Köszi.

Jin Fa

Néha nem látom a fámtól jól az erdőt.

Önmagam használom, mint nap és esernyőt,

S szitaként szűröm a világot magamon

Át, és a zaccot is boldogan fogadom.

Ne kérdezd kérlek meg tőlem, hogy, hogy vagyok.
Ne akard tudni, hogy élek-e, vagy halok.
Ne nézz a szemembe, nincs benne fájdalom.
Ne láss a szívembe. Nem kell a szánalom.


Ne ölelj, ne csókolj, ne hazudd, hogy szeretsz.
Ne hidd, hogy bántanál, nyugodtan elmehetsz.
Ne kérlelj, ne várj rám, engedj az utamra.
Ne reméld, hogy soha nem lelek magamra.

Világ hálójában
Behálóztuk egymást,
El is vesztünk benne,
Keresnünk kellett mást,
Aki utat mutat,
Merre van az arra.
Találtunk kiutat,
Nem estünk zavarba,
Csak egymásba kissé.
Esetleg verembe.
Tudom, szörnyű klisé,
Hogy fejed vered be,
Vagyis ütöd falba.
Ne is tartsd magadba,
Vezesd le, mit érzel.
Én öntöm. Szavakba.