Road

Ametisz•  2015. augusztus 20. 12:22

Minden és a szív

Mond csak minden, mit tudsz, és én mit tudok?
Tudatosan mindig azt, mit gondolok.
Paradigmám ereje, hogy ismerem szívemet,
mert az életem forrása ott ered.

Ametisz•  2015. augusztus 3. 00:15

Kaleidoszkóp

Letördelt, fénylő kristály-szemcsék
szóródnak a sötétségbe szét,
krémfehér lélekbe mártott karcolással.

A mélyben elhalt kiáltások
darabjain könnyes virágok
elhiszik, hogy egyszer a sóhaj odaér.

" Ha eljön az idő..."

Milliónyi színbe bújt csillám
kéklő íriszén a szempillán,
várja a kulcsra zárult tekintet sugárt.

Válaszokba érnek a szavak
és elhagyott diafilm ragad
oda, hol egységgé szelídül a mező.

" Ha itt van az idő! "

Mikor a kezek érintésén
varázsol az árnyék és a fény,
egésszé fordul össze a kavargó kép.

Táncot kíván az érzés arca,
bűbájt kacsint az együttható,
eggyé válik a nap és a sugárzó szó.

Cukrozott citromos álmokon,
a színtiszta valóság oson,
nem kell már semmit tenni...

" A fény eláraszt..."

Letördelt fénylő kristály-szemcsék,
mint mágnesként vonzó részecskék
előre mutatják azt, hogy megértsd miért.

" Itt van az idő! "

Mikor a kezek érintésén
varázsol az árnyék és a fény,
egésszé fordul össze a kavargó kép.

Táncot kíván az érzés arca,
bűbájt kacsint az együttható,
eggyé válik a nap és a sugárzó szó.

Ott fenn az angyali égbolton,
kérdezni sem kell már az istent,
miért teremtett ennyire készre mindent.

Ha a csodafény körvonalán
egység van a szívek illatán,
elmesélheted végre...

" Nem vagy egyedül! "

Ametisz•  2015. július 28. 22:56

Csoda-optika hármas kötésben

Nincs, de mégis ott van
valahol, mint egy kaleidoszkópban,
a színes ezernyi
szivárványon túl rejtőző szinapszis,
mely egymáshoz ölel
akkor is, ha a virág illatmagja
az esőt szomjazza.

Ametisz•  2015. július 18. 23:52

Égi-fény titok

A félkörívű hold másik felén,
a sötétség féllábon álló peremén
mindig ott kell hogy érezd, nem rejtőzik el
a nap fénye, mely hozzád felemel.

Te hallgathatod, míg én csak vágyom
de nekem sokkal több kép van egy krajcáron,
hogy rám találjon a nagyot szóló talán
az est-hajnal csók-óperencián.

Ametisz•  2015. július 2. 22:37

Csodák tárházán...

...egésszé állt most össze a végtelen,
és te nem ölelsz, mert nem vagy itt velem.
Nem tudhatja más csak én, mit rejt a mély
ott, hol folyton azt sugdossa valami,
semmit sem kell hogy érts,
csak szeressél és kész.