Road

Majd valahol megérted,
hogy az a szeretni
úgy az igazi,
ha a szívdobbanásunk
szinkópa ütemén
lebegő ritmus
ösztönös karizmája
összekapcsol minket
azon a kincsen,
hol csak egy érzés az úr
és a mégjobban fáj
előre tovább
képletébe bújt élet
harangján ott a pont,
mely veled egész.

Nem tudom mit csinál velem,
de igyekszem úgy maradni
az esőrózsa tánc- cseppjein.

Ami számít, az itt és a most,
nincsen átlagos pillanat.

Az élet egy misztérium.

érzés cseppeknek álompár
virágán nefelejcs illatú nap
köszönöm szónál semmi sem szebb már
lelkem szirmán csak egy szeretlek lap

szeretem amikor a sóhajod
fülembe súgva ott hagyod
azon a nyári eső-könnycsepp fénycsokron
ahol a szív egy érzéssel összefon

Ha nem látod a fénylő napot,
mert életed, önértékelésed
a szürke felhőkben hagyod.

Ha folyton csak másokra figyelsz,
akkor te hol vagy és én hol vagyok?

Éned küszöbén vesztegelsz...