Ballettozók

Poeta2001_•  2020. június 21. 10:00  •  olvasva: 80

Ki tagadja, hogy szenvedés az élet;
hogy az újból lesz gyakorlatias,
gyönyör lesz -aztán miatt- a küzdő tett
által, így boldog halottak; igaz?

Nézd, gondold túl, a látványt lassítsd, értsd meg,
érd el; valónkban valóban igaz-
szubjektívként szóljanak... gondos gépek
így -csupán!!!- örök-komolynak inas!

Inasa néha-néha inasai
mindennek; mindenkinek vigaszai...
tökéletlent tompán, tapintattal

választanám, viszont vágyak -jajjal-
hol, hogy helyeztem ezt is a belébe;
hol, hogy helyezkednék én is beléje!?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!