Biztos hogy Drábik János tanult zenét?

Molnár Ibolya Erzsébet

Szól a Jazz

Érzem a ritmusát a dal akaratának,

Erőszakát, melyet rám rak,

Aztán elcsitult hangok szólanak,

Elfoszlanak, s bűbáj angyalok dalolnak.

Fölfeslik újra a vad harag,

Világromlásra robbanva,

Üvölt a harsona, tombol a dob,

Csattog a zongora, a cintányér goromba.

Győzelmes ritmusképletek ráznak,

Mesterek improvizálnak,

Mámorba rántva disputálnak,

A hangok a lelkemen futnak.

Mély-sötét csodák rám törnek,

Faunok pimaszon évődnek,

Szólamok, s futamok pezsdítnek,

Aztán zsongásba szelídülnek.

Gyöngéden szívemhez simulnak,

Dallamfoszlányok halkulnak,

Világomban rendet raknak,

- Jazz-nek hívják azt, mi így szólhat.

Budapest, 2009. április 02.

https://tenyleg.com/2021/09/09/drabik-doktor-masik-elete/

Volt róla szó, hogy Drábik János eredetileg zenei pályára készült, így nem csoda, hogy komolyan foglalkoztatta a zene és a tánc világa, ennek ebben az időszakban több írásában is hangot adott.

Ugyanakkor itt sem tér el a korszakra jellemző pártnarratíváktól, egy írásában például a jazz-t formai készletében és érzelmi tartalmában szegényesnek minősítette és zenei anyagát híg érzelmek vizenyős dallamosságaként értékelte.

De ez mind semmi ahhoz képest, amit a korszak kommunista korifeusai fejében ügyeletes sátánként élő rock and roll kapott. Adjuk is át a szót a mesternek: „a rock’n’roll, amely különbözik a jazztól (sic!) — és bár hazánkba már megszelídült változatában érkezett — lényegében nem tekinthető másnak, mint az atomháborús bizonytalanság szülte, modern, görcsös hisztéria kivetülésének a zene és a tánc területére.”[7]