Moli5909 blogja
GyászSajnos elutasításra került, pedig a szerző valódi.
OLTÁRKÉP - Szerző: Dr. Vitéz József Ferenc
Édesanyám, Te Őrangyalom voltál!
Kis kezem áhítattal összetetted,
A miatyánkat elmondtad helyettem,
Ágyamnál bájos altatót daloltál.
Majd az élet zord, tüskés útja felé
Gyengéd kézzel, bölcs szeretettel vittél,
Véres háborúban áldásod kísért,
Ezer veszélyben éltem, imád fedé.
És mikor lefogtam áldott jó szemed,
Utolsó szent mosolyod felém küldted,
Míg jó Istenünkhöz szállott szép lelked.
Fölötted örök béke virraszt már rég,
Jó Anyám! Hálás lelkem mindig veled!
Emléked bús szívemben szent oltárkép.
Kerestem egy szép verset 1848. március 15 emlékére
Vajda János: A rab halála
A rab halála
Kopogtatnak ajtómon... lelkemre
Sejtelmek rózsás felhője száll;Azt suttogja egy sötét lakója
Szenvedő lelkemnek: 'a halál!'
Kedves vendég... de hadd imádkozzam,
Várj kevéssé, majd ajtót nyitok...
- Zsarnokok! - egy percnyi szabadságot,
Csak egy percnyit, amíg meghalok!
Mi a börtön sötét éjszakája?
Itten éltem át egy életet;
Ifju voltam, szellemem szikrája
Világitott nékem nap helyett.
De amit nem vehetett el ember,
Elrablák azt az évek, napok...
- Zsarnokok! - egy percnyi szabadságot,
Csak egy percnyit, amíg meghalok!
Szabadságért éltem én örökké,
- De ki éli kedvén életét?
Rabbá lettem, s e kemény falak közt
Összezúztam lelkem erejét!
Testvéremmé nőtt már itten a lánc,
Nélküle tán menni se tudok;
De azért egy percnyi szabadságot,
Csak egy percnyit, amíg meghalok!
Börtönömnek legelső vendége,
Jöjj be hozzánk jószívű halál,
Megadod te, amit emberek közt
A nagy lélek sohase talál.
Jöjj be hozzám zarándok csuhádban
Te közös, igénytelen barát.
- Zsarnokok! - egy percnyi rabságot még,
Itt már az, ki szabadságot ád!