Vers

Maria_HS•  2021. október 13. 18:47  •  olvasva: 21

Almádi Róza

Csöndeső

Ahogy közéjük ékelődött az ég,
nem riasztóan, csak természetesen
szólongatták hangosan egymást.
"Te hol vagy? Hallasz? Én itt vagyok..."
Szárnyaik között ez a légi kapocs,
s a látszólagos hangzavarban
mégis pontosan tudják, ki hol van...
A rövid, rikoltó hangok olyan
biztatón, megnyugtatóan
őszi ködben húztak el ma fölöttem.

Ők magasban voltak és sokan,
én messze lent, csöndben és magam,
de a felhőzajból kiszűrte a szél,
mert ami fontos, valahogy mindig ideér,
hogy tudjam épp merre kékül
és merre alkonyul,
hisz egy ideig én még itt maradok,
de ők csapatostul szállnak el, ki tudja merre?
Vajon látom-e, mikor a földre mind visszaszáll...

Nyomukban csak hűs csöndeső szitál
arcomra, szívemre...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom