Maria_HS blogja

Játék
Maria_HS•  2019. november 19. 13:19

Játék

Ünnepi fényben
Vásárban csilibili s forralt bor,
az árust melegíti a pálinka.
Lehelete égne mint puskapor,
Szörnyű lenne vele egy szűk kalitka.

Hangulat emelkedett a pezsgő
gyöngyöző, a járda mely macskaköves
kissé inog, kapaszkodni pergő,
mint táncban párban, olyan vadregényes.

Csillogás az ablakban és bomba
csokis sütemény,csodás a kirakat.
Jó, hogy üveg véd' ott a győzelem.

Támadásra gondolok otromba
ötlet, építek a vágyból hidakat.
Hozzá és hozzád máris tervezem.

Maria_HS•  2019. november 16. 16:17

Játék

Lépkedő
perccel múlik az év, rossz feledve.
Eltelt idő,szakadt térkép özöne
nem segít,lomtárban van helyezve.
Sárguló levélnek nincs már öröme.
 
Jobb ha tudod, kincset csak ott találsz:
ahol régen egy aranyásó anyja
éppen erre járt, na meg a halász.
Ki talán az aranyhalnak volt atyja.
 
Rege ez ha kételkedsz panaszom
elmesélem a halnak tán tavaszon.
Hiszen eljön hamar az a nap is.
 
Ajándék jövetele számomra,
Addig is foltot teszek a zsákomra.
A percek múlnak jöhet a pap is.

 Rímek:
feledve,-özöne-helyezve,-öröme.
találsz:-anyja-halász,-atyja
panaszom-tavaszon-nap is
számomra-zsákomra-pap is

Maria_HS•  2019. november 15. 22:03

Játék

Az idő üzen
Homokórám homokja kifogyott,
S most az idő exkuzálja csak magát.
Ígért nekem havat kutyafalkát,
Tavaszi gyopárt, de tova ballagott.
 
Messzeségben mozog egy bokor ott,
Lépdel valaki gyorsan és sietve.
Alakját rejti a sötét este,
Az égen nem látni szépet csillogott.
 
Nem akarom az időt bántani,
Sorssal hiába istentelenkedel.
Viszont a szerelmet ne vigye el,
Tőlem, itt maradhatnak a fogai.
 
Ámor nyila olykor csak halovány
Mégis a tavaszon újra látom tán.
 
 rímek:rímek:kifogyott,magát,falkát,ballagott/bokor ott, sietve,az este, csillogott/bántani, istentelenkedel, vigyen el fogai/halovány, látom tán

                                                                         

                                                                     


Maria_HS•  2019. november 13. 17:32

November közepén

Múl` az idő, már zsákban a dió,
Az idén kevesebb lett a hozadék.
Este csak duó lesz nem kell trió,
Így is sok a fellépési óvadék.

Itt-ott sül már a liba pecsenye,
kihagyása Márton napján bíz kizárt.
Régen sárgában van a jegenye,
S fekete Varjak lepik el a határt.

Egy régi lantos ma is pengeti,
A zenéjében benne van a szólam.
Padon lábát takarja a fürtös.

A múló idő könnyet` elnyeli,
S míg a dallam miatt köröket róttam.
Rájöttem emléket lop a bűnös.

/megadott rímekkel/

Maria_HS•  2019. november 10. 13:02

Magamra hagyatva

Magamra hagyatva
Állok s kérdem mért nem vagytok velem,
Tudom,a válasz néma csend lesz, az lesz.
S amit ígértünk egymásnak meglesz,
Együtt vagytok mind a távol` így hiszem.

Nélkülem buliztok az egekben,
S a vélemények néha megosztottak.
Álmomban megértem a szavakat,
Az üzenet, a bajban itt lesz velem.

Megsárgult kép van most is előttem,
Ahogy vártok rám és szóltok szelíden.
Miattad várakozunk Mária.

Milyen más most a szó hát úgy legyen,
A gondolattól megnyugszik a lelkem.
S esőcseppekkel vigasz hullana.

Rímek:
Velem-az lesz-meglesz-így hiszem
Egekben-megosztottak-szavakat-lesz velem
Előttem-szeliden-Mária
Legyen-lelkem-hullana

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom