Maria_HS blogja

Játék
Maria_HS•  2020. szeptember 15. 14:17

A MATEKTANÁR

A MATEKTANÁR
Matektanár
Reggel a Nap mosolyával szeretné,
Kiegyenlíteni, hogy az órája más.
S kedveskedik a törtekkel és szebbé,
Tett`a pillanatot, illata aromás.
színes falevél

Maria_HS•  2020. szeptember 14. 10:23

Keretbe foglalva

"Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még"
S sóhajt, kirakat üvegén egy mosoly.
Vágyott egy szóra egy lány őszintén,
Ott volt arcán szomorú asszonymosoly.
Akkor a Nap neki felragyogott,
"S már nem látták, a Nap még mint dobott

Arany csókot egy munkáslány kezére."



Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még
Arany csókot egy munkáslány kezére..

Tóth Árpád: Körúti hajnal

Maria_HS•  2020. augusztus 31. 10:44

Szonettverseny

Bizony
Egykor én szerelemre születtem,
az elmélet az oviban megbukott.
Hajamat tépték megérdemeltem,
Hiszen mindent mi kacat én eldobok.
 
Nincs időm már sokat pepecselnem,
S létem, hogy mindig- mindenhol önmagam
Éljen így kelet felcseperednem,
Ezért nem lettem én soha sorstalan.
 
Tudod engem sok minden érdekel,
Szavad szóljon szépen s mindig igazul.
S biz nem érdekel ki és mit gondol.
 
Ha társam vagy s mással szeretkezel,
Nem nyújtom neked a kezem vigaszul.
Hisz a cselekedet érzést rombol

Maria_HS•  2020. augusztus 31. 10:19

Gondolatok megadott szavakra

Gondolatok megadott szavakra

"Sajnos a léted olykor lemerűlt"
Hiába használtam éjjel hegedűt.
S Látom a pillangót s megőrültem
Mikor láttam, átmentem pondróban
S sopánkodtam és zacskós levest ittam.
Akkor bizony az eső megeredt,
S nosza úgy tépte a verőereket.
Olykor a valóság még mást állít,
Ezért nem osztanak majd katedrálist.
Látod az elemem is lemerűlt,
Űzni kéne az égről a keselyűt.
 
Már "S ki viszi át fogában tartva
holnap " a Szerelmet a túlsó partra".
 
új szavak: őrültem, pondróban, zacskós, nosza
Idézet: Nagy László vers.

Maria_HS•  2020. augusztus 28. 09:24

Játék

Feketén- fehéren
Sajnos a léted olykor lemerűlt
Hiába használtam éjjel hegedűt.
S Látod a pillangó szállt az ágra
feketét festettek a szivárványra.

Mikor láttam, álltam mint a szikla,
S sopánkodtam is valakiért sírva.
Akkor bizony az eső megeredt,
Az érzés tépte a verőereket.

Olykor a valóság még mást állít,
Ezért nem osztanak majd katedrálist.
Látod az elemem is lemerűlt,
Űzni kéne az égről a keselyűt.

Már "S ki viszi át fogában tartva

holnap " a Szerelmet a túlsó partra!"


Idézett: Nagy László Ki viszi át a Szerelmet c

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom