Maria_HS blogja

Vers
Maria_HS•  2018. december 26. 11:38

JUHÁSZ GYULA: ZENE


ZENE

Az ember, amíg fiatal, erős,
Úgy véli, hogy egész nagy zenekar
Van a szívében, kürtök és dobok,
Hegedűk, hárfák, csellók, fuvolák
És mind az élet örömét, a szépség,
A jóság és igazság himnuszát
Ujjongják viharozva és vidáman.
Nem veszi észre, hogy a jó zenészek
Lassacskán szépen elhallgatnak és
Elszöknek egyenkint egy más vidékre.
Nem veszi észre, hogy fekete posztó
Jön a dobokra és hogy elrekednek
A trombiták s a száguldó ütem
Mindegyre lassúbb. Mígnem egy napon
Magában áll az utolsó zenész
S tört hangszerén egy hang sír elhalón
Mintegy segítségért kiáltva égre,
Majd csak susog és elnémul örökre
A bánat.

Maria_HS•  2018. december 16. 13:38

Karácsony felé

Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

Juhász Gyula versével kívánok mindenkinek
KELLEMES ÜNNEPEKET!

Maria_HS•  2018. november 29. 10:32

Visszanézés

Visszanézés

Göröngyös utak s szikla kemény akarat.
Látvány megtévesztő mint az avarszőnyeg.
Színekkel takarja el a pocsolyákat.
Egy-két levél táncol búcsút int az ősznek.

Árván billeg a Gólyafészek szél süvít.
Víztükörben megsárgult nád szépítkezik.
Talán a szélben hajladozó faágnak.
Ködben suhan az év a föld beleremeg.

Múlnak az évek s hallgatnak a tegnapok.
Az átélt szerelmek, vágyak, édes álmok.
Titkok cinkosan velem mosolyogjatok.
A jelenben ti vagytok a talizmánok.
Írta: MáriaHS. /26-02. Szabad téma/
Kép: Net.

Maria_HS•  2018. november 14. 09:50

Vers vagy te is

Áprily Lajos: Vers vagy te is

Indulsz. A mozdony sürget már dohogva
és a tavaszba messze-fut veled.
Ne vidd a vádat és a bút magaddal,
hogy hűvös szóval megsértettelek.

Vers vagy te is. Ezért van harc közöttünk.
Rég vívom érted a művész-tusát.
Ki a hibás, ha túlságos közelből
nem hallom lelked tiszta ritmusát?

Ki a hibás, ha néha feltolulva
egy kusza hang harmóniádba tép,
és gúnnyal int szivárványos magasban
a büszke, győzhetetlen eszme-kép?

Vers vagy te is. A harcban meg nem érzed,
hogy míg hozzád ér, bennem fáj a gáncs.
A fájó gáncs nem céltalan civódás,
s kedves, nem ok, hogy érte visszabánts…

Már távolodsz. A gép repít robogva.
Nem is tudod, hogy most lettél enyém.
Varázs-ütésre dallamod kiépül,
s zengő egész vagy, zengő költemény.

Maria_HS•  2018. október 30. 15:10

Október

Október
ajtaján kopogtat a
November
Szépen szelíden, színesen.
Együtt jönnek az elmúlással,
széllel, játszanak táncolnak,
a hulló sárga levelekkel.
S rózsaszirmot szórnak kedvükre.
Reggelenként a köd szitál,
a játékba beszáll, permetez.
Sötétben a csillagképek
a holddal, távolból nevetnek.
Enged be a vendéget, kedves
Október.
Hagy tündököljön kedvére
S legyen csodálatosan szép a
November.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom