Maria_HS blogja

"Kicselezni, mit az élet közénk taszít."
Az ősz színét, mely cinkosan mindent elvakít.
Esténként mélán nézem az eget taszít
a gondolat, hogy a téli szél majd megfakít.

S ha megfakít vajon lesz e ékes színes
még vala: vagy elfedi a fehér hó lepel.
S gondolatban játszol e a szóval, szeret
szeretlek, vagy értelme már régen megrekedt.

Nem bántanálak, hiszen magam is félek.
S nem foglak " megnyugtatni sem, hogy lesz, amink nincs."
Hiszen az arany is lehet lábon bilincs.
S az őszi színek,  lehetnek csalóka szépek.

Szeretnék hinni, s kicselezni mielőbb
Az élet taszítását és festeni tavaszt.
"Az egyetlen jövő, mit én ígérhetek".

Neked: Szeretni foglak  "Beláthatatlanul".

IDÉZET: SOHONYAI  ATTILA

Sohonyai Attila - Szeretni beláthatatlanul

Látod -"nincs bennem látványos tünet."
Csak magány ösvényeibe öltözöm,
csalódás mit okoztál, még gyötör,
s néha, magával sodor a rémület.
 
Valós volt-e, szavad: elmúlhatott,
az érzés, ilyen hirtelen itt hagyott.
Érkezett a nyárral teljességgel,
majd távozott a hulló gesztenyékkel.
 
Emlékszem, a hiányod leplezem,
szép mosolyod idevarázsolom.
Éltet, hogy láthatlak elméletben,
belefeledkezem s nappal álmodom.
 
Halkan dúdolom fájdalmam dalát,
"becsukom hiányod csiszolt ablakát".
 
Idézet: Ambrus József: Hiányod peremén.

Múlik a nyár
 vele az érzés, színes a játék,
akár a falevele, piros és bronz.
Ha valami jót egyszer is látnék,
elmondanám neked mi az ami vonz.
 
 Bíz' "nem érzem régen mámorod már,"
régen tova tűnt, talán még a nyáron.
Tovatűnt, mint a Szentjánosbogár,
Megkopott, fakó mint viseltes bársony.
 
"már megértem, mily meddő e játék"
Naponta játszani boldog szeretőt.
Elég volt, s leszek én a szemfedőd,
Zöld reménységhez illik a zafírkék.
 

"Ó Szerelem, azért én nem tagadlak
De egy tűnő árny többé nem zavar."
 Juhász Gyula: Idézet
Írta: Maria HS

Látom

Valakire vársz, hát teszel- veszel,
Veled van a vágy,perzselő s a látvány
 Szép, ruhádat leveszed, ne takarja
Hiszen, szemeknek gyönyörű a látvány.
Óh ha tudnád, mit is érez a kebel.
Testi térkép, az érzés zivatara,
Leplezni kár s ott van a csábosdívány.
Hallod és érzed a tücsök csiripel,
A távolléte a lélek mocsara.
 
Öltözz fel, hiszen már múlik az érzés,
Leplezni kéne az égető vágyat.
Titkold, tagad, hogy akartad, és vártad,
A vágyad múlik, késői feltevés s
Remény, hogy minden jó lesz bizony kevés.
Megvetve fogad a bocsánatkérést.
Írta: MariaHs

210809

Nézlek
s rettegek, hogy meg ne lássalak,
zavarba jönnék azt hiszem félek
ha látnád a szánást, gyászszalag
tűnne a szemedben őszintének.
Írta: Maria Hs
210803.