Vers

Betegelméktől
"csak egy gondolat mely kiszabadít,"
magam fogságában, tánccal vigadok.
Az elme rabja voltam, hogy taszít,
a gondolat, betegelméről írok.
 
"csak egy gondolat mely kiszabadít"
Bízva benne, hogy rege a valóság.
A barátság végleg megszabadít,
hiszen az érzelmek bizony csalókák.
 
"csak egy gondolat mely kiszabadít,"
násza lesz ma a démon arájának.
Forr a vér, Lucifer kötélt hajít,
Némán tapsolok majd a fura párnak.
 
Végre vallhatok néhány igaz szóval,
Betegelmék rabja voltam,idáig.

Idézet: Ambrus József
Írta: Maria HS.