Játék

Volt egy nyár
Mindegy már, pedig csodás volt az a nyár,
S illatát, sokszor télen is keresem.
Talán a miért,olyan felesleges,
Egyenlőtlen anyag a selyem s a zsák.

Százszor éreztem széthasít az érzés,
S végre kimondhatom téves volt hited.
Az ölelést, már régen megköszöntem,
Kiegészítve önmagam szelíden.

Mennyi emlék és mennyi titok s bánat,
Mégis régen nem vágyok már utánad.
Szemedbe belenézni, még jó volna,
Ha nem szakadtak volna el a szálak.

Sajnálom a százszorszépet és téged,
Ennyi volt s elmúlt az a nyár, már ősz lett.

(mindegy, csodás, keresem, miért, egyenlőtlen, százszor, végre,
hited, ölelést, önmagam)