Mamamaci 40 blogja

Mamamaci40•  2020. október 18. 23:50

Beszélni nehéz

Félreértett szavak szültek sztorit még hétfőn. Azon nem lepődtem meg, hogy hallottam a váróban, néger az orvos. Gond abból fakadt, hogy nem értettem, mi az a "szuper betegség" s mondtam nincs.

Minden csak pillanat, már megvan a recept, de az asszisztensnő tanácstalan, hogy kerül ide lelet a diabetológiáról, dehát a doktor úr kérdezte hogy cukorbeteg-e?

Szuperbetegséget értettem, vallottam be látszólag szégyenkezve, belül küzdve a visszafojtott nevetéssel. De legalább mosolyt csaltam a zord asszisztens arcára. Megnyugtatott, semmi gond, kicsit várjak kint. Szóval már szuper betegségem is van! 

Mamamaci40•  2020. október 16. 05:06

Zizike zavarban

Ismét van lakója a doboznak, a nagyokat befogadták, de van két pöttöm nyávogó. Érdekes, hogy nyugodtabbak, de valahogy éberebbek is. A kandúrka vörös, a kicsi lány fekete. Már olyan nagyok, hogy Zizike pár órára simán otthagyja őket. Aranyos életkép volt, amikor a kicsi fia először nézett a mama után, igen éberen, de remegő lábakon.

Úgy hozta a sors, egész héten itthon van Ildi, az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert persze más, mint a napi telefonok, de sír, mert gond van a vérnyomásával, ma mondja majd még a doktornő, mi a teendő a továbbiakban. Tegnap együtt főztünk, mindig jó program, de szegény mamacicát zavarba ejtettük. Megszokta, belátogat, ha főzök, és nem eredménytelenül, most pedig két helyről se esett le semmi. Pár percig várt, aztán sértett képpel elvonult. 

Mamamaci40•  2020. október 14. 04:51

Papírom van róla

... lehet macipőm. Még egy tortúra újra, de nagy úr a muszáj. A várakozás elég derűs hangulatban telt, szakrendelési mivoltjához képest. Jó kedélyű bácsinak köszönhettük a hangulatot, csak nagyon ideges volt, az ismerőse próbálta nyugtatni, de ő közölte, azóta idegbeteg, amióta megnősült. Jött a riposzt, hogy persze, de nekünk, mondta az ismerős ismerőse, aki szintén néni volt, azt mondták mindig, hogy olyat szagoljunk, amilyet szakajtottunk, mire az öreg, na igen, de ha hervadt, hajlakkal be lehet fújni, illatos marad!

Mamamaci40•  2020. október 11. 05:57

Letaglóz ez az ősz

Egy telefonvonal végén süket csend honol, Pimpi zokog.

De kell az erő a hangomba itthonról haza is, talán talány, 

hogy hiányzom már kicsit, eközben én igen szívesen

csukok magamra minden ajtót. Nem tudok mesélni, csak

itt és a verseimben élek. 

A téli álom idén is elmarad, azt hiszem valahol a spájzban

egy dobozban hagytam mosolybefőttet, megkeresem. 


Mamamaci40•  2020. október 10. 02:53

Ideidézve

"Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra"

... a létra eltört, lógok a semmiben, de ez a semmi

... a létem értelme. 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom