Vasárnapok meséi

Végre egy nyugalmas vasárnap, a munka ugyanaz nem lett más, de együtt könnyebb. A napfény is segít, a kinti harsány színek, madárdal, a nyíló orgona. Hedonista szentimentalizmusomból jut bőven bundán kívül is. Valahol, valahogy csak szép ez a világ, ha meg mésem, majd olyannak csináljuk, legalább magunknak.
Még a holnap is együtt, aztán délután kezdődik az iskola. Hétfőn, csütörtökön délután 5-től 8-ig idegenül írok s beszélek, végre kicsit változik az élet.
Mire lesz jó nekem, kérdezte rokon kételkedve...mire...úgy hiszem a tanulás a szellem napfénye...én nem szeretek fázni:)