Vásárlás

Okos tekintetű, kedves arcú kisfiú lépett a boltba. Elvett egy kosarat s elindult a sorok között, kicsit megállt az édességeknél, vágyakozó arccal nézte a sok finomságot. Tudta, nem szabad elvenni semmit, nem csokiért küldték. Ösztönös mozdulattal a zsebéhez kapott, más észre sem vette volna. A gyermek nem sejtette, mekkora égbekiáltó bűnt követett el.
Leemelt egy üdítőt, beletette a kosárba, s elindult a pénztár felé. Fizetett, s lépett volna tovább....amikor elképesztő dolog történt. A pénztárosnő rászólt mutassa meg, mi van a zsebében, a kisfiú szót fogadott, s előhúzott két tárgyat, amely egyáltalán nem látszott édességnek. A hölgy meghökkent, de hogy aznapra legyen sikerélménye is, megjegyezte, a kisfiú ne nyúlkáljon a zsebe felé míg az édességes sornál van, mert ő azt hi-szi, hogy el akar tenni valamit.
Majd mikor a porig alázott gyerek távozott, felsőbbsége vélt tudatában először velem villant össze a tekintete, majd a másik pénztáros felé küldött cinkos mosolyt, aki aznap nem dolgozott csak bejött vásárolni.