Tavasztündér varázsol 2.

Mamamaci40•  2014. június 11. 05:36

Az álomszuszék Nyár-királylány

Szegény Tavasztündér derekasan elfáradt, mire munkáját bevégezte. Alig várta hogy nyugovóra térhessen, hiába kínálták a virágok kelyhükből hajnali harmattal, nem volt étvágya a tündérkenyérhez sem, unta arcán a szellőcskék lágy becézését is, pedig máskor igen kedvelte. Belefáradt a sok varázslásba is nagyon. Ahogy telt az idő, egyre türelmetlenebb volt, tudta mi a jel, amit a Nap mutat majd, eljön a pillanat, mikor ő búcsút inthet, helyét Nyár-királylány veszi át, ez mindig is így volt mióta világ a világ.

Egy reggelen aztán meglátta Nap-barátja orcáján a jelet, de most valahogy más volt, nem az a fényes, csak olyan sápatag.

- Beteg vagy? - kiabált fel a tündér.

- Kicsit - szólt le bágyadtan a Nap - és nem értem, miért nem jön már a Nyár, hiszen én mindent előkészítettem, már csak az ő szavára várok, de

csak várok...csak várok...s közben egyre fáradtabb leszek.

- Ilyet sosem csinált még velünk, engem is vár a pihenés, itt nem szokott lenni túlmunka, a naptár az naptár - töprengett a tündér morcosan.

- Körülnézek én mindjárt, hol lehet, küldök a Földnek egy kis esőt, frissüljön fű-fa virág, addig is pihenjenek meg az emberek.

Míg a Nap eső után járt, egy öreg bagoly kereste meg a tündért.

- Nem varázsolok többet - toppantott bosszúsan, mikor meglátta vendégét - megvárom Nyár-királylányt és megyek aludni.

- Ne neheztelj rám, szépen kérlek, éppen ez ügyben jöttem, senki más nem tud segíteni csak Te és a Nap.

A tündér megbékélve sóhajtott, kicsit mintha a fáradtsága is enyhült volna, szerette az erdőt nagyon, gondolta még ez az egy feladat vár rá, és

nyugodt lélekkel távozhat.

- Miben kellene segítenünk, mondd meg gyorsan, mert ideér a királylány végre s tudod ő olyan szeleburdi.

- Az bizony - huhogott rosszallóan a bagoly - azért késlekedik, mert elaludt őkelme, pedig ilyenkor már szorgoskodnia kell.

- Elaludt? - álmélkodott a tündér - hogyan lehet ez? 

- Úgy, hogy addig hallgatta a kis patak csacska meséit míg elnyomta az álom a parton, egyszer régen már történt ilyesmi, emlékszem kisbagoly-koromból, akkor nagyon sokáig tartott felébreszteni.

- Ne félj, segítünk mi rajta - kuncogott a tündér - tudom is hogyan, most még nem olyan langyos a patak vize.

- És én mit csináljak? - tudakolta a bagoly.

- Semmit illetve menj aludni barátom, hiszen nappal van még, Neked ez az éjszaka, és köszönöm a szívességedet.

A bagoly elköszönt sietve, már tényleg nagyon álmos volt, csak nem akarta megmondani.

Ezalatt a tündér gyorsan hívta a Napot, sebtében el is mondta neki tervét, mire az jókedvűen hahotázni kezdett.

- Ne nevess már inkább siess, ha én alszom el, Te is pórulj jársz, nem jönnek a többiek, felborul a Te életed is.

Erre aztán a Nap munkához látott, keresett sok apró fény-gyereket, és óvatosan a patak vizére ültette őket.

- Na gyerekek, lehet pancsolni, ahogy csak erőtökből telik.

Nem is kérették magukat, örömmel fröcskölték szét a hűvös vizet, bőven jutott belőle a királylányra is. Nagyon dühös lett, amiért felébresztették,

de hiába meresztgette szemét, nem látott senkit a közelben, persze a Nap addigra már elbújtatta jó magasan a gyermekeket.

- Keresel valakit ? - szólította meg a tündér - és milyen vizes lett a gyönyörű ruhácskád, még meg fogsz fázni, szólj gyorsan a Napnak.

- Szervusz, Te még itt vagy? Hiszen már én következek, nem? - görbült a királylány szája széle.

- Bizonyám, elfelejtetted az időt, szedte-vette mostanra már rég alhatnék a vackomban, ehelyett ébresztgethetlek Téged.

- Úgy, szóval Te voltál? - csattant fel a királylány.

- Nem én, ő! - mutatott fel a Napra a tündér - mivel itt aludtál el a patak mellett, úgy gondoltuk ez majd felébreszt, legalább a fény-gyerekek is

jót játszottak.

Dúlt-fúlt a Nyár, de nem mutatta,  elbúcsúzott Tavasztündértől, majd köszöntötte a Napot és gyorsan munkához láttak.

Tavasztündér pedig megelégedve vonult el jól megérdemelt hosszú vakációjára.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402014. június 11. 16:04

köszönöm Erzsi!

Doli-Erzsi2014. június 11. 15:25

Macika! Nagyon tetszett a meséd!
Ölelésem.

Mamamaci402014. június 11. 15:08

Sea, Őrni köszönöm!

Ernest2014. június 11. 14:03

Tavasz és tündér foglalt... sorry ;)

Törölt tag2014. június 11. 11:57

Törölt hozzászólás.

Mamamaci402014. június 11. 11:24

van ez így, én is kaptam már ihletet valamihez, vagy valamit befejezni!

voodoo2014. június 11. 11:12

Kedves Emőke! Hoztam a szép mesédhez egy verset... Két-három éve leírtam pár szót. sajnos új értelmet kaptak egy ideje, viszont most, hogy olvastalak, be tudtam fejezni.

http://blog.poet.hu/graspingwhispers/mas kepp-dobog

Mamamaci402014. június 11. 10:59

hát ja, lányom szavaival élve...mesélni még tudok...petruchio!

petruchio2014. június 11. 07:56

kerek, szép történet...semmi erőltetettség....ez nagyon jól sikerült...
grat....:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom