Nosztalgia - mert szeretem:)

nemcsak nosztalgia...nem kiabáltam, csak kimondtam...azt a kettőt, már nem fáj...csak sajog...lélekmézzel kenegetem:)

"Kölyköd voltam, véredből lettem,
kölyköd voltam, nem értettél engem,
emléked mégis fogva tart,
el nem enged, rossz hold kelt föl
mikor a kölyköd lettem".

De,

"Add meg nekem, a hosszú évekért
minden jóért és rosszért, amit kérek én,
add meg nekem, s engedd, hogy így legyen,
mert a játék véget ért nekem!

S most...

"Keresem az utam, s néha keresem a bajt..."

Az itiner kicsit változott, nagyon sajnálom,
két nagy sziklát felrobbantottam,
adnom kellett gondolkodnivalót
mert már fulladoztam tőle!