Nem csak a horoszkóptól van

Valahol olvastam, hogy az asztrológus nem foglalkozik horoszkóppal, a horoszkópíró pedig nem volt sosem asztrológus. A mindenkori novemberi "meglátásaim" mellett, és általában be is jönnek, átolvasom az éves elemzésemet.

Az ideiben is van valami. Nyugalmas helyzetbe kerülök, de a Sors a hitemet teszteli, elég erős vagyok-e a gondokat elviselni vagy sem.

Ma egy "családtaggal" gazdagodtunk, ő áramot és vizet fogyaszt, cserében tisztára mossa ruháinkat. A nagy örömhöz, ahogy lenni szokott nálunk szomorúság is társult. Apámat hajnalban kórházba vitték. Az elmúlt napokban többször eleredt az orra vére, de ez most súlyosabb volt, ha nincs gond, holnap haza is engedik. Közben anyámat erősítem lelkileg szegényt, annyit változtunk mindketten, hogy talán hozzá tudok közelebb kerülni.

S végül a nagy döntésem: szeptembertől iskolás leszek! Két év múlva gazdasági informatikusként fogok végezni remélhetőleg. 

Ildi cukrászati repertoárja egy újabb kekszes-kakaós remekkel gyarapodott, és ténykedése miatt a kutyák nem tudnak áthatolni többet a szúnyoghálós ajtón.

Én pedig, aki mindent gyűjtök, kénytelen voltam a gyűjteményemet szelektálni, és majd egy járatot indítani velük a padlásra, mert lassan már kiszorultam a konyhából.

Tegnap míg a párom dolgozott, Ildi a barátnőjénél vendégeskedett, ajándékba vitt az "új" sütiből, én pedig kicsit újjá varázsoltam a fele házat.

Medvebarlang szorgos, újra szorgos, tavaszi nagy-nagy brummos mosolyokkal teli.