Hála dal!

Jaj de szépen köszönöm,
még nagyobb lesz nagyhetem,
csendért könyörög
szegény gyomrom,
idegcsillapítómat kettessével szedhetem!

Szedhetném csak, ami tény az tény,
maradt még agytekervény,
bár a nagyrésze elszakadt,
nem bírta a kő-szavakat,
lelkem is szakmát talált,
kilenc óta bőszen varrogat,
foltozza a fejem-nagy lyukakat!

Jaj de szépen köszönöm,
de szavamban nincsen öröm,
óriásból törpét tettél,
szidásodban nem szerettél!
Egyszer majd ha felnövök hozzád,
elmondom szívesen,
nem szeretem a szereposztást,
hogy apám nyilai után
box-zsákod lehessek.

Azt hiszed, de tévedsz akkorát,
velem járatod április bolondját,
hiszek én hiszek én Neked,
hányok cigánykereket is,
csak ne fájjon,
hogy ennyire nem ismered a gyermeked!

Reggelire pénzt eszek,
sokat és nem keveset,
a papír a kedvencem,
az érméket nem szeretem.

Ezért van hogy bátorkodom,
gombóccal a torkomban,
kérni egy segítő kezet,
de csak kéregetek
szíved koldust nem szeret!

Jaj de szépen köszönöm,
nehezíted életem,
de hamar meggyógyulok,
s Temelletted is
MÉGIS
derűsebb lesz énekem!