Értelmetlen mozdulat

Lerepült a magázódás függöny,
kisebb a távolság asszisztensek
s köztem, rég ideje volt már,
rajtuk is láttam, jól tettem.
Mosolygósabb a boldogújévet is,
kezemben két orvosi vény,
új év, új Canossa, nem változik
semmi,
ugyanaz a  dolog, nevemet írják
nem kisbetűvel, s nem könyvbe,
de már számolom a napokat,
mikor lesz beírva - törölve.

Ősz hajú néni siet befelé előttem,
le is ül az egyetlen székre,
ő idős, álljak én is csak sorba
"sokatmondóan" a térdét simogatja,
ajkamon kacaj nyoma, "áll néma csend"
beelőzők aláírom a két vényt,
a főnökasszonyt megszólítom,
pár másodperc, elnézést,
már nem bírom el a lábam,
s már ott sem vagyok,
néhányan értetlenül néznek utánam.