Emlékezések helye

Most már belátható a távolság időben,

jövő hétvégén ránk vár a kis faház.

Csak jó időért imádkozom, talán végre

már nemcsak kívülről olvashatjuk, hogy

"Fürdő".

Újra itthon pedig folytatom Pimpike

történetét. A saját magamnak tett ígéretet

is illik beváltani, és kitűnő lélek gyógyszer.

Persze, közben alakul a téma. Itt egy

Miklós bácsi fog szerepelni, a könyvben

legalább velünk marad..., és sajnos lesz

egy zöld motor is. Emlékezésnek szívre ható,

vigasznak kevés. Hétfő óta árva, nincs már

útja, hiányozni fog a kedves, mindig mosolygós

jó reggelt, a bármikor segítség, és persze

viszont, és már csak a szintén nagyon

kedves feleségnek gyűjthetem a rejtvény

újságot, skandináv típusú rejtvényt nemigen

fejtek, csak a közös miatt kell.

Könnyes a búcsú. Nagyon kedves szomszéd

volt, az első perctől, amióta itt vagyunk.

Isten nyugosztalja lelkét!