Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Életméreg
Mamamaci40 2012. november 16. 11:50
Megint nem tudtam kizárni a kaput, cserélni kellene a zárat, megint rosszul lettem pillanatokra, s megint eszembe jutott a történet.
Kicsi voltam, alsó tagozatos, apám nagynénémhez készült, s ígérte elvisz engem is magával. Készülődött, kértem vigyen el, de rám se figyelt, ott hagyott a szobában. Kiabáltam sokáig, nem tudtam kinyitni az ajtót, sokáig azt hittem, csak a kilincset kellett volna jobban lenyomni. Aztán később eszembe jutott egy hang...Mamikám! Ha elmentem kiengedheted! még egy hang kaján nevetéssel: Most már kijöhetsz, elment apád!
Azóta, ellenség a rosszul nyíló kapu, ajtó, a tömeg...s minden ami akadályozhat...és én is mindent magamba zárok. Mami már túl van végelszámoláson, apámnak még el kell majd számolnia...
Fizikailag bántalmazott gyermekeken látszanak a sérülések....de a lélek kék-zöld foltjait vajon ki látja?
Mamamaci402012. november 16. 20:15
Erika, pepo, denton köszönöm!
Törölt tag2012. november 16. 19:33
Törölt hozzászólás.
pepo2012. november 16. 19:18
:(
BakosErika2012. november 16. 18:41
Sajnos igaz!
Szép estét Macika!
Mamamaci402012. november 16. 16:23
Gyöngyi, Sea köszönöm!
Törölt tag2012. november 16. 16:11
Törölt hozzászólás.
Steel2012. november 16. 15:52
Emi...a lelki bántalmazás komolyabb nyomokat hagyhat, mint a fizikai...persze a kettő össze is függ, hiszen, ha valaki akiben bízik egy gyermek, vagy egy felnőtt, ilyenre vetemedik, az a léleknek is fájdalom, ütés...megrázóan igaz gondolatok ezek...
Ölelés Neked!
Mamamaci402012. november 16. 15:15
nem néha bújnak elő...mert nemcsak ez az egy van:(((
starlit2012. november 16. 13:59
a lélek foltjai szemmel nem láthatóak..de néha a gondolatokban előbújnak... nem titkolható...
hisz átélt eseményekről szólnak...
Mamamaci402012. november 16. 13:46
rozalinda, Sarolta köszönöm!
dvihallyne452012. november 16. 13:00
Ez nagyon igaz!!!!Szeretettel:Sarolta
Törölt tag2012. november 16. 12:00
Törölt hozzászólás.