Életméreg

Mamamaci40•  2012. november 16. 11:50

Megint nem tudtam kizárni a kaput, cserélni kellene a zárat, megint rosszul lettem pillanatokra, s megint eszembe jutott a történet.
Kicsi voltam, alsó tagozatos, apám nagynénémhez készült, s ígérte elvisz engem is magával. Készülődött, kértem vigyen el, de rám se figyelt, ott hagyott a szobában. Kiabáltam sokáig, nem tudtam kinyitni az ajtót, sokáig azt hittem, csak a kilincset kellett volna jobban lenyomni. Aztán később eszembe jutott egy hang...Mamikám! Ha elmentem kiengedheted! még egy hang kaján nevetéssel: Most már kijöhetsz, elment apád!
Azóta, ellenség a rosszul nyíló kapu, ajtó, a tömeg...s minden ami akadályozhat...és én is mindent magamba zárok. Mami már túl van végelszámoláson, apámnak még el kell majd számolnia...
Fizikailag bántalmazott gyermekeken látszanak a sérülések....de a lélek kék-zöld foltjait vajon ki látja?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402012. november 16. 20:15

Erika, pepo, denton köszönöm!

Törölt tag2012. november 16. 19:33

Törölt hozzászólás.

pepo2012. november 16. 19:18

:(

BakosErika2012. november 16. 18:41

Sajnos igaz!
Szép estét Macika!

Mamamaci402012. november 16. 16:23

Gyöngyi, Sea köszönöm!

Törölt tag2012. november 16. 16:11

Törölt hozzászólás.

Steel2012. november 16. 15:52

Emi...a lelki bántalmazás komolyabb nyomokat hagyhat, mint a fizikai...persze a kettő össze is függ, hiszen, ha valaki akiben bízik egy gyermek, vagy egy felnőtt, ilyenre vetemedik, az a léleknek is fájdalom, ütés...megrázóan igaz gondolatok ezek...
Ölelés Neked!

Mamamaci402012. november 16. 15:15

nem néha bújnak elő...mert nemcsak ez az egy van:(((

starlit2012. november 16. 13:59

a lélek foltjai szemmel nem láthatóak..de néha a gondolatokban előbújnak... nem titkolható...
hisz átélt eseményekről szólnak...

Mamamaci402012. november 16. 13:46

rozalinda, Sarolta köszönöm!

dvihallyne452012. november 16. 13:00

Ez nagyon igaz!!!!Szeretettel:Sarolta

Törölt tag2012. november 16. 12:00

Törölt hozzászólás.