Csak egyetlen betű:(

Emberiség - emberség

Lemásztunk a fáról, volt kit löktek, volt ki esett,
belaktuk a földet, lelkesen fogadtuk mindazt,
amivel kényeztetett, s eszünkbe sem jutott
hogy mindezért hálát mondjunk, vagy tegyünk.

Aztán gyarapodtunk, az életünk történt velünk,
jöttek-mentek korok, születtek géniuszok.
Művészetek alakultak, voltak kik felfedeztek,
az emberiség jó felé indult talán, de jó ideje
vége ennek.

Virágzott a szerelem, boldog volt a szeretet,
aztán mint amikor letörölnek egy iskolai táblát,
mindent elöntött a pénz bűvölete.
Most ott tartunk, hogy emberiség van, s kínlódik,
de a régen volt értékek, mint emberség, becsület,
szeretet, tisztelet, kedves szavak,
a biznisz nagy üzletében, csak pult alatt marad.

Nagyszüleink, az ő szüleik, még emberek voltak,
és létrehozták a jövőt, örültek egymásnak,
s ezer gondjuk-bajuk, borzalmas körülmények között,
még tudtak mit mondani a másiknak.

Jövő az most is van, de káoszos és fekete,
akiben van fényesség szenved, nem tudja hol a helye.
Emberség, ugyan már, akkor még félve-féltve
nevelték gyermekeiket,
most egyre többször hallom, hát miért nem
dugjátok otthonba az öreget?

Ismerek példákat, a másik oldalról,
de sajnos nagyon egyfelé dől a mérleg,
az emberség koporsófedelet húz magára,
már nem tud mit mondani az emberiségnek.