Bohóc-komolykodunk:))

Tegnap extra gyógykúrára volt szükségem, délután kényeztettem magam, a kultúra két itteni szentélyében. Még délelőtt a Faluházban meghallgathattam két kitűnő verset, és kapacitáltam a leendő poétát, főoldalas-gyanús az egyik. Legalább félóránkba telt, két túlképzett informatikusnak, de sikerült regisztrálnia, hurrá:))) Komoly traumákon ment keresztül a hölgy, és legnagyobb örömömre komolyabban is elkezdett írni. Persze, mindig van üröm is, egy fő-fő szakértő megjegyezte neki, csak akkor higgye azt hogy jól ír, ha mezei-falusi író akar lenni, kis híján majdnem az egésztől elvette a kedvét, de nem sikerült neki.Délután aztán irány a könyvtár, válogatás közben komoly lélekedzés ifjú ismerősömnek, hamar rájövök, hogy a zárkózott anyuka még jobban zárkózik, kicsi elfáradtam a magyarázásban, de talán megérte.

Vissza a Faluházba, tegyük fel az első verset....és nem tudom mit csináltunk, de tény hogy a vers legalább 30 példányban jelent meg az ablakban...:))))) kezdtük törölni, felülről-lefelé-lentről-felfelé, majd kétségbeesve néztünk össze Évával mi legyen? Szerencsére a családsegítős hölgy, Szandi is gyakori látogató, ő oldotta meg a problémánkat, úgyhogy hatalmas sokszor sátáni kacajok közepette elindult az első vers, közben persze azért megmutatgattam saját adatlapomat, sőt megleptem Évát a második antológiámmal és saját előadásommal.

 

Hihetetlen, akkora erő van benne...most éppen a kolléganőjével betlehemet terveznek, és karácsonyi vásárt. Én is besegítek, a hógömbbe faragok majd hungarocell-golyót.  

 

Még délelőtt intézkedtem, a mozgáskorlátozott egyesületünk titkára hívott, írjam alá a jegyzőkönyvet, és segített néhány gondomban.

 

A nénimet elöntötte a sárga irigység....mert nekem van kapcsolatom...ránéztem...nem, én vagyok a KAPCSOLAT. Nem értette szegény...nem baj:)))