Az ezerarcú "Park"

Mentünk-jöttünk kirándulás,

gyors rokonlátogatás, hogy 

ne csak telefonon mindig.

Főhajtás a sír előtt, már 24 éve lesz,

kicsi vigasz a házban, ugyanaz a

békés hangulat, csak másképp.

Megbékélek, de meg nem nyugszom.

Oda-vissza pedig nézelődés,

reggel még ködbe veszve, aztán

látom, hogyan kel a Nap. Át az

új csodálatos hídon, megérte a sok

kellemetlenség.

Mindig mást veszek észre, mint

amit eddig láttam. Alvó fák között

gyönyörűen zöldelnek a fenyők.

Ezt az élményt most beosztom,

színes védelem a szürke napok előtt.