Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Apák napja előtt
Mamamaci40• 2018. június 14. 15:05
Nem szeretem a "napokat", és az írnivalónak ami még reggel csak egy csütörtök lenyomata volt, nem is volt címe, csak elragadtak az érzelmek. Én a saját apámról még így is a legnagyobb tisztelet hangján inkább nem fogalmaznám meg a gondolataimat. Két apáról pedig nem nekem kellene igazán, drága szeretett apósom az egyik, és persze Papamaci a másik.
Ám az életkép amit ma láttam, imádom, amikor a pár perc nekem életmesét mond, és csak le kell írnom. Lánya kísérte apját a doktornőhöz, be a rendelőbe a váróból, s bár szavaikat nem hallhattam, de a mozdulatok beszédesek voltak, ahogy a lánya apja kezét fogva vezette ki a váróból, szinte látom magam előtt a fiatal apát, aki még a pólyást tartja a kezében, később kézen fogja kislányát...majd elengedi kezét...szóval, jó volt látni őket.Mamamaci402018. június 17. 01:35
köszönöm Erika!
BakosErika2018. június 15. 13:32
Jó gondolatok, Emi.
Mamamaci402018. június 15. 05:48
Paula, york, Miki köszönöm, hogy olvastatok! Csak álmodj tovább, skary!:)
skary2018. június 14. 19:18
minden nap apák napja :)
Mikijozsa2018. június 14. 17:55
jó lett, gratula
york2018. június 14. 16:20
Igen, szép volt.
Paula.S.Tizzis2018. június 14. 15:19
Én sem szeretem ezeket napokat...meg a többi "kötelezőt" sem. A hétköznapokban való örömszerzések teszik nappá, a napokat, szeretetté a szeretetet, nemtől, hónaptól függetlenül...