Áldásaim - brummológ

Tegnap a posta előtt várakozva, megszólított egy ismeretlen ismerős, tényleg írok-e, mert ő a Faluházban hallotta, és érdekelné. Meséltem a mesekönyvről, mire megkérdezte, felnőtteknek nem írok? Igen válaszomra felderült az arca, és megígérte megkéri Évát mutassa meg mit hol lehet megnézni. Elköszöntünk, siettem mert egyetemre igyekvő gyermekemet kellett támogatnom anyagiakban és anyai jó szóval, majd később vissza a postára, mert nehogy kikapcsolják a upc-t.Hazatérve találtam meg az értesítőt megérkezett Bakos Erikától a krém, de mivel okosan kell gazdálkodni az erőmmel, kénytelen-kelletlen mára hagytam a sétát.
Reggel elindultam, megvan a krém, de vajon a kőbányai mesekönyvek mikor jönnek? Hazaérek itt van az értesítő, vissza is indultam, de jókedvemet kicsit lelohasztotta a zöld hölgy közömbös hangja, majd fél 1-kor jöjjek érte. De a kedvemet elvenni nem hagyom soha többet. Lassan indulok vissza,
mert 8 mesekönyvnek két helyen van gazdája. 6 utazik a patikába, kettőt meg még csak nézegetni fognak. 
Nem fáradozás, én pedig szedegetem a szeretetvirágaimat csokorba. Közben gondolkodom, hogyan lehetne segíteni Brandt Viktornak az álomszállítónak, hogy a 2000 mozgássérült összefogásával csak meglehessen a Mercedes kisbusz.
Közben még tegnap kiválasztottam a nemsokára születésnapos tortáját, házilag készül, egy igen finom csodasütiből, aminek a receptjét ismerősünk gondosan titkolja.
Holnap meglesz a jó kis szivacsmatracom is. Sok jót kell  adnunk és a mennyei pénztárban áldássá válik, s visszaérkezik hozzánk. Ilyen egyszerű!